A megszakítók, terheléskapcsolók és szakaszolók különbségei és alkalmazásai
Mik azok a megszakítók, terheléskapcsolók és szakaszolókapcsolók? Feltehetően a legtöbb elektromos személyzet nagyon világos. De ami a megszakítók, terheléskapcsolók és szakaszolókapcsolók közötti különbséget és alkalmazást illeti, sok elektromos szakember csak az egyiket ismeri, a másikat nem, és néhány villamosmérnök számára azt sem tudja, mit kérdezzen. Mindannyian tudjuk, hogy a megszakító képes zárni, továbbítani és megszakítani az áramot normál áramköri körülmények között, valamint zárni, továbbítani és megszakítani az áramot rendellenes áramköri körülmények között (beleértve a rövidzárlatot is) egy meghatározott időn belül. A terheléskapcsoló egy kapcsolókészülék a megszakító és a leválasztó kapcsoló között. Egy egyszerű ívoltó berendezéssel rendelkezik, amely le tudja vágni a névleges terhelési áramot és bizonyos túlterhelési áramot, de nem tudja levágni a zárlati áramot.
A leválasztó kapcsoló olyan áramkör, amely leválasztja az üresjárati áramot úgy, hogy a karbantartó berendezésnek és a tápegységnek nyilvánvaló lekapcsolási pontja legyen, ezzel biztosítva a karbantartó személyzet személyes biztonságát. A leválasztó kapcsolónak nincs speciális ívoltója, így a terhelési áram nem szakítható meg. Rövidzárlati áram, ezért a leválasztó kapcsoló működését csak a megszakító lekapcsolt állapotában szabad végrehajtani. Tehát a kérdés az, hogy mi a különbség a megszakító, a terheléskapcsoló és a szakaszoló között? Hol használják a három kapcsolót? A következő cikk részletesen bemutatja Önt. A cikk elolvasása után remélem, hogy elmélyítheti a megszakítók, terheléskapcsolók és leválasztó kapcsolók megértését az elektromos személyzet többsége számára.
01 A terheléskapcsoló, a szakaszoló és a megszakító fogalmainak magyarázata
Terhelési kapcsoló: Ez egy kapcsolókészülék, amely normál munkakörülmények között képes lezárni és lekapcsolni a terhelési áramot, a gerjesztőáramot, a töltőáramot és a kondenzátortelep áramát.
Leválasztó kapcsoló: Ez azt jelenti, hogy osztott helyzetben van az érintkezők között az előírt követelményeknek megfelelő szigetelési távolság és egy nyilvánvaló leválasztási jel; ha zárt helyzetben van, képes az áramot normál áramköri körülmények között, és a kapcsolókészülék abnormális körülményeit (például rövidzárlat) ) áram alatt szállítani.
Áramköri megszakító: Olyan kapcsolókészülék, amely normál áramköri körülmények között képes zárni, továbbítani és megszakítani az áramot, valamint abnormális áramköri körülmények között (beleértve a rövidzárlatot is) meghatározott időn belül képes zárni, továbbítani és megszakítani az áramot.
A specifikáció előírásai miatt bizonyos áramkörökben nyilvánvaló megszakítási pontok szükségesek, így a terheléskapcsoló önmagában is használható, mivel a nyilvánvaló leválasztási pont az áramkörben látható, és a megszakítót általában a megszakítóval együtt használják. leválasztó kapcsoló. Győződjön meg arról, hogy az áramkörben van egy nyilvánvaló szakadási pont. A leválasztó kapcsoló terhelés alatt nem üzemeltethető, azaz nyitható és zárható, ha a leválasztó kapcsolót nem lehet bekapcsolni. A terheléskapcsoló, ahogy a neve is mutatja, terhelés alatt is üzemeltethető, azaz feszültség alatt ki-be kapcsolható. A helyzet először megnyílik és lezárva.
02 Terheléskapcsoló, szakaszoló és megszakító típusbevezetése
A terheléskapcsolókat, a leválasztókapcsolókat és a megszakítókat magas és alacsony feszültségre osztják;
1. A terheléskapcsolóhoz:
A nagyfeszültségű terheléskapcsolóknak hat fő típusa van:
① Szilárd gázt generáló nagyfeszültségű terheléskapcsoló: használja a megszakító ív energiáját arra, hogy az ívkamrában lévő gázképző anyag gázt termeljen az ív kifújásához. Felépítése viszonylag egyszerű, 35 kV-os és az alatti termékekhez alkalmas.
②Pneumatikus nagyfeszültségű terheléskapcsoló: használja a dugattyú sűrített gázát az ív kifújására a törési folyamat során, szerkezete viszonylag egyszerű, alkalmas 35 kV-os és az alatti termékekhez.
③ Sűrített levegő típusú nagyfeszültségű terheléskapcsoló: sűrített levegővel fújja ki az ívet, és nagy áramot szakíthat meg. Felépítése viszonylag bonyolult, 60 kV-os és afeletti termékekhez alkalmas.
④ SF6 nagyfeszültségű terheléskapcsoló: SF6 gázt használnak az ív oltására, és a megszakítóáram nagy, és a kapacitív megszakító áram teljesítménye jó, de a szerkezet viszonylag bonyolult, és alkalmas 35 kV-os és felett.
⑤ Olajba merülő nagyfeszültségű terheléskapcsoló: magának az ívnek az energiáját használja fel az ív körüli olaj lebontására és elgázosítására, majd hűtse le az ív eloltásához. Felépítése viszonylag egyszerű, de nehéz, 35 kV-os és az alatti kültéri termékekhez alkalmas.
⑥ Vákuum típusú nagyfeszültségű terheléskapcsoló: használjon vákuumközeget az ív eloltásához, hosszú elektromos élettartammal és viszonylag magas árral rendelkezik, és 220 kV-os és az alatti termékekhez alkalmas.
A kisfeszültségű terheléskapcsolót kapcsolóbiztosítékcsoportnak is nevezik. Alkalmas a terhelt áramkör kézi be- és kikapcsolására, ritkán a váltakozó áramú tápfrekvenciás áramkörben; a vezeték túlterhelés- és rövidzárlatvédelmére is használható. A megszakítót az érintkezőlapát, a túlterhelés és rövidzárlat elleni védelmet pedig a biztosíték teszi teljessé.
2. Leválasztó kapcsolókhoz
A különböző beépítési módok szerint a nagyfeszültségű leválasztó kapcsolók kültéri nagyfeszültségű leválasztó kapcsolókra és beltéri nagyfeszültségű leválasztó kapcsolókra oszthatók. A kültéri nagyfeszültségű leválasztó kapcsoló a szél, eső, hó, szennyezés, páralecsapódás, jég és vastag fagy hatásának ellenálló, teraszra szerelhető nagyfeszültségű leválasztó kapcsolóra utal. Szigetelő pillérei felépítése szerint egyoszlopos, kétoszlopos és háromoszlopos szakaszolókra osztható.
Közülük az egyoszlopos késkapcsoló közvetlenül a függőleges teret használja a felső sín alatti törés elektromos szigeteléseként. Emiatt megvan az a nyilvánvaló előnye, hogy megtakarítja a foglalt területet, csökkenti a vezető vezetékeket, és egyben a nyitás és zárás állapota különösen egyértelmű. Ultra-nagyfeszültségű átvitel esetén az alapterület megtakarításának hatása jelentősebb, miután az alállomás átveszi az egyoszlopos késes kapcsolót.
Kisfeszültségű berendezésekben elsősorban alacsony feszültségű végponti áramelosztó rendszerekhez, például lakóházakhoz és épületekhez alkalmas. Főbb funkciók: vezetékek megszakítása és összekötése terheléssel
Itt kell megjegyezni, hogy a kisfeszültségű sorkapocs teljesítményelosztásban a leválasztó kapcsoló terheléssel szegmentálható! Más esetekben és nagy nyomás alatt nem megengedett!
3. Megszakítókhoz
A nagyfeszültségű megszakítók az erőművek, alállomások és áramelosztó helyiségek fő teljesítményszabályozó berendezései. ; Ha a rendszer meghibásodik, együttműködik a relévédelemmel, hogy gyorsan lekapcsolja a hibaáramot, hogy megakadályozza a baleset hatókörének kiterjesztését.
Ezért a nagyfeszültségű megszakító minősége közvetlenül befolyásolja az energiarendszer biztonságos működését; sokféle nagyfeszültségű megszakító létezik, melyek ívoltásuk szerint olajmegszakítókra (több olajos megszakító, kevesebb olajos megszakító) oszthatók. , Kén-hexafluorid megszakító (SF6 megszakító), vákuum megszakító, sűrített levegős megszakító stb.
Az alacsony feszültségű megszakítót automatikus kapcsolónak is nevezik, közismert nevén "levegőkapcsoló", ami szintén kisfeszültségű megszakítóra utal. Használható elektromos energia elosztására, aszinkron motorok ritkán indítására, elektromos vezetékek és motorok védelmére stb., és automatikusan megszakítja az áramkört, ha súlyos túlterheltség, rövidzárlat vagy alacsony feszültség esetén. Funkciója megegyezik a biztosítékkapcsolóéval és a túlmelegedési és alulmelegedési relék kombinációjával, stb. Ezen túlmenően a hibaáram megszakadása után általában nem szükséges alkatrészeket cserélni, és széles körben elterjedt.
03 A különbség a terheléskapcsoló, a szakaszoló és a megszakító között
1. A terheléskapcsoló terheléssel törhető és önkioltó ív funkcióval rendelkezik, de megszakítóképessége nagyon kicsi és korlátozott.
2. Általában a leválasztó kapcsolót nem lehet megszakítani terhelés hatására. A szerkezetben nincs ívoltó, és vannak olyan leválasztó kapcsolók is, amelyek megszakíthatják a terhelést, de a szerkezet eltér a terheléskapcsolótól, ami viszonylag egyszerű.
3. Mind a terheléskapcsoló, mind a leválasztó kapcsoló nyilvánvaló leválasztási pontot képezhet. A legtöbb megszakító nem rendelkezik leválasztási funkcióval, és néhány megszakító rendelkezik leválasztási funkcióval.
4. A leválasztó kapcsolónak nincs védelmi funkciója. A terheléskapcsoló védelmét általában biztosíték védi, csak gyorstörés és túláram.
5. A megszakító megszakító képessége nagyon magasra tehető a gyártási folyamat során. Főleg áramváltók hozzáadására támaszkodik, hogy együttműködjön a másodlagos védelmi berendezésekkel. Rövidzárlat elleni védelemmel, túlterhelés elleni védelemmel, szivárgásvédelemmel és egyéb funkciókkal rendelkezhet.